J. R. Ward - Síron túli szerető (Fekete Tőr Testvériség #2)

Nem sok minden maradt meg az előző részből és először félve is kezdtem neki pont emiatt, de aztán hamar rákaptam a regény ízére...

Adatok:

 

·        Író: J. R. Ward

·        Cím: Síron túli szerető

·        Eredeti cím: Lover Eternal

·        Kiadó: Ulpius-ház

·        Év: 2008 (eredeti angol változat: 2006)

Rövid tartalom: Rhage a Fekete Tőr Testvériség legveszélyesebb tagja. Egy átok miatt egy vad szörnyeteg lakozik benne, amit még ő maga sem tud kordában tartani. Mary Luce komoly betegséggel küzd. Ha ez nem lenne elég, egy furcsa ismerősének köszönhetően kapcsolatba kerül a Testvériséggel, ahol egy hatalmas férfi bűvkörébe kerül. Az érzés azonban kölcsönös, hiszen a rettentő vonzó Rhage-et is megbabonázza a lány gyönyörű hangja...

Pozitívumok: Az Éjsötét szerető alapján sokkal rosszabbra számítottam, de meglepő módon ez a kötet végig lekötött, alig bírtam leállni az olvasással. Több szálon is futott (néha) a cselekmény, de valójában mindegyik érdekes volt, különösen a Rhage-ben lakozó szörnyeteg okozta problémák. Úgy érzem, most nőtt igazán a szívemhez a Fekete Tőr Testvériség minden tagjával együtt. Ja, és a regény végén a Vishous-féle jóslat megfejtésén nagyon nevettem.

Negatívumok: Bár eleinte untam az alantasok munkálkodását, a végére mégis érdekes lett – bár az még mindig nem jött be, hogy félbeszakítja a főszereplők körüli eseményeket. Sajnáltam, hogy egy-két mellékszereplő nagyon eltűnt, illetve elég sok szál nem lett (még) lezárva, pedig már most érdekessé válhatott volna. Ami a konfliktusokat illeti, a Rhage és Mary közti veszekedés szerencsére hamar lezárult, az Őrző által megcsepegtetett dráma viszont mártírságba fordult. Én is a happy end-et szeretem, de ez utóbbi kicsit erőltetettnek jött le.

Karakterek: Ritka az olyan, hogy néhány szereplő kivételével mindenkit szeretek, de itt most megtörtént. Rhage-et egyenesen imádtam (masszívan hozta a romantikát), a regény elejéhez képest pedig rengeteget fejlődött/változott. Mary is egy abszolúte kedvelhető csajszi, de mellette Bella és Wellsie (Tohrment fele) is nagyon ott van. Butch (akiről egyébként úgy emlékeztem, hogy gonosz) és a többi testvér barátságáról nagyon jó volt olvasni, Beth és Wrath viszont kicsit sem hiányzott. A néma fiú, John is aranyos volt (remélem, később ő is a középpontba kerül) és még Mr. O is egy érdekes figura lett a maga erős, határozott személyiségével.

 

Kedvenc rész(ek): Furcsa, de igazából Rhage-ék romantikus jelenetei mellett a Zsadist és Bella részeit szerettem talán a legjobban. Ott aztán mindig volt feszültség...!

Számomra egy nagyon pozitív csalódás volt a Síron túli szerető, és a Zsadist-Bella-szál remek felvezetése miatt már nagyon érdekel a harmadik rész!

A moly.hu-n írt kritikámat pedig megtekintheted itt.