2016. február 22.

Kylie Scott - Lick-Taktus (Stage Dive #1)



Félve kezdtem neki a Lick-nek a sok rossz kritika miatt, de hamar nagyon izgatott lettem...

Adatok:
 
·        Író: Kylie Scott

·        Cím: Lick – Taktus

·        Eredeti cím: Lick

·        Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

·        Év: 2015 (eredeti angol változat: 2013)


Rövid tartalom: Evelyn Thomas a vad 21. szülinapi bulija után egy las vegasi hotelszobában ébred egy nagyon is vonzó férfivel az oldalán. Ami viszont a nagyobb gondot jelenti, egy gyűrűvel az ujján... Mivel Ev az egészből semmire sem emlékszik, a rejtélyes férfivel a válás mellett döntenek. De biztos az, hogy a lány meg sem akarja ismerni a szexi pasit, aki nem mellesleg a híres Stage Dive nevű banda gitárosa?


Pozitívumok: A mesélő maga Ev, akinek haláli stílusa van, sokat nevettem rajta. Tetszett, hogy a két főszereplő őszintén tudott egymással beszélni, és nem egyszer gondoltam azt, hogy „ez a színtiszta romantika, kérem szépen!” – szerencsére nem volt rózsaszín és szirupos minden, viszonylag reálisnak tűnt a szerelmi sztori. Ja, és találtam egy olyan számot az olvasáshoz, aminek köszönhetően a könyv felét végigbőgtem. Megható, szép részeket találtam a Lick-ben.


Negatívumok: Volt egy-két dolog, amit egyszerűen nem értettem. Furcsák voltak magának a házasságkötésnek a körülményei is (elvégre David végig józan volt és tényleg el AKARTA venni Evelynt). A regény eleje egyébként lassan indult be, nem tetszett David távolságtartó, bunkó stílusa. Aztán a könyv közepét, a romantikus részeket imádtam – és aztán jött a kötelező dráma, hiszti, veszekedés, miegymás. Ahogy kell... A lezárás is elég szerencsétlen lett szerintem.


Karakterek: Mint már említettem, az elején meg kellett barátkoznom Daviddel, de aztán nagyon hamar megszerettem. Zárkózott volt, de nagyon kedves és intelligens. Evelyn-nel alapból nem volt gondom (leszámítva a cirkuszt), ami pedig a mellékszereplőket illeti, csodálkoztam, hogy a banda fele egy suttyó paraszt. Kivéve Mal-t, aki egy hatalmas arc.


Kedvenc idézet(ek): Nyilván a legjobbak Ev-től és Davidtől jöttek.

„– Tisztázzunk akkor valamit! Te tényleg nem emlékszel semmire?
– Nem – mondtam, és nagyot nyeltem. – Mit csináltunk tegnap éjjel?
– Összeházasodtunk, baszd meg! – morogta.
Ez alkalommal nem sikerült eljutnom a vécéig.”



Összességében imádtam... Volna. Ha csak a könyv első felére gondolok, akkor csak pozitív emlékeim maradtak. De akkor a kínlódós részt nagyon el kell felejtenem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése