Bár nem igazán ilyen típusú nyomozós regényre számítottam, a humorának
(is) köszönhetően kifejezetten jól szórakoztam A nagy zsákmányon.
Adatok:
· Cím: A nagy zsákmány
· Eredeti cím: The Heist
· Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.
· Év: 2014 (eredeti angol változat: 2013)
Rövid tartalom: Kate O’Hare FBI ügynök régóta üldözi
már a svindlijeiről hírhedté vált Nicolas Foxot, de a férfi mindig kicsúszik a
kezei közül. Mikor végre sikerül fülön csípni Nicket, Kate azt hiszi,
megnyugodhat. Csakhogy egy váratlan fordulatnak köszönhetően kénytelen összefogni
a szélhámossal, hogy közösen hozzák össze az eddigi legnagyobb svindlit. De persze
csakis a közjó érdekében...
Pozitívumok: Nagyon nehéz egy könyv előnyeiről
írni, hiszen a hibákat mindig könnyebb kiemelni, főleg, ha nagyátlagban véve
meg voltam elégedve vele. Mindenesetre a humor nyilván remek, tetszett az, hogy
több (egymástól elég messze lévő) helyen játszódott a történet; és igazából az
is jól jött ki (hiába, hogy elsőre kicsit meglepett és furcsa volt), hogy nem
egy klasszikus krimiről beszélünk, ugyanis itt a két főszereplő nem egy komoly
nyomozásba kezd egy nagykutya után. A konkrétum, hogy miről is beszélek
pontosan, maradjon meglepetés...
Negatívumok: Néha úgy éreztem, hogy a „pörögni
vágyó” eseményeket lelassítják a teljesen felesleges, és tulajdonképpen kissé
túlnyújtott leírások (akár táj-, akár személyleírásról van szó). Emellett néha „magától”
is lenyugodtak a kedélyek; érthető módon az átkötő részek nem igazán keltették
fel az érdeklődésemet. Aminek még nagyon örültem volna, az legalább egy
szereplő szemszöge E/1.-ben lett volna.
Karakterek: Annak ellenére, hogy Kate valójában egy
hatalmas sablonkarakter (munkamániás nő), nagyon szerethető, karakán és bátor. Ami
Nick-et illeti, ő egy tökéletes szélhámos, aki mellesleg még imádnivaló is. Na,
ennek a férfinek a trükkjein, ötletein csak úgy ámultam; hihetetlenül okos és
ravasz figura... Nem mondanám, hogy a mellékszereplők komolyabban a szívemhez
nőttek, talán még Willie-t kedveltem a legjobban közülük.
Kedvenc idézet(ek): Ööö... inkább nem írnám ide őket.
Egyébként Nick kétértelmű (néha viszont pont, hogy egyértelmű) célozgatásait,
beszólásait választanám.
Nem ájultam el A nagy zsákmány izgalmaitól, de egy igazán
érdekes és vicces történetet olvastam. Nagyon is örülök, hogy belevágtam!
A moly.hu-n írt kritikámat pedig megtekintheted itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése